Történet
1964: A Nancy-i kármelben a II. Vatikáni Zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma sürgető visszhangra talált. A perjelnő, Erzsébet Anya a közösség beleegyezésével egy bizánci rítusú kármel alapítása elé néz.
A terv lassanként testet ölt: bátorítják az elöljárók és megáldja VI. Pál pápa. A francia ortodox egyházak képviselőivel folytatott testvéri konzultációk után egy, a püspök által jóváhagyott statútum lehetővé teszi az erre elkötelezett nővéreknek a liturgia bizánci rítus szerinti ünneplését.


1971: Ezt a "keleti szekciót", (csoportot), a Nogent-sur-Marne-i kármelbe helyezik át. Párizs közelsége itt lehetővé teszi az Ortodoxia jobb megismerését és az ikonfestést.

1974: Nancy és Dijon egyházmegyés püspökeinek engedélyével, a Nancybeli négy kármelita nővér megalapítja a Szent Illés Monostort Saint Rémy-ben. (Cote d'Or) azon az "ökumenikus úton", mely Bussy-ből (ortodox monostor) Taizébe vezet.
1986: A Monostort kánonjogilag önálló kármelnek ismerik el, mely a francia Keleti Katolikusok Ordináriátusának felügyelete alá tartozik, s mely jogkörének gyakorlásával a dijoni püspököt bízza meg.
1991: Különböző keresztény felekezethez tartozó barátok kérésére létrejön a Szent Illés Testvériség.
1994: Egy szkit ( egy kis monostor, mely egy másik monostorhoz csatlakozik) alapítása Romániában, a Keleti Kárpátokban.
© Monastčre Saint-Élie