A Kápolna
A kápolnát Edith Royer szobájában rendezték be, bizánci hagyomány szerint. Decorációja a liturgikus cselekményeknek megfelelő térré teszi ezt a helyet.
A falfestmények
A boltozat freskóit a közösség egyik nővére készítette, Georges Drobot ikonfestő pap tervei szerint.
A szentély festménysorozata bemutatja az Apostolok áldozását és az angyalokkal, főpapokkal körülvett, paténán fekvő Gyermek Jézus -Bárányt; mindez az előttük lezajló Isteni Liturgia misztikus értelmére utal. Fölöttük a közbenjáró-imádkozó Szűzanya ikonja van, aki Krisztus elé terjeszti az imákat.
A boltozat festményciklusa evangéliumi és ünnepi ciklus. Az év nagy ünnepeinek ikonjait mutatják be, melyek evangéliumi idézeteken alapulnak, vagy pedig az Egyház szájhagyományából merítik tartalmukat.
Az evangélium előtti történetet képviseli az Istenszülő születésének és templomi bemutatásnak ikonja. E két ikon szenteket ábrázol, akik az Úrra való figyelésben éltek, vagy családban, - mint Joakim és Anna, - vagy Istennek szentelt magányban, ahogy Mária a jeruzsálemi Templomban.
További két ünnepi ikon, Krisztus gyermekségének két eseménye, Jézus személyének kettős: isteni és emberi természetéről tanúskodik. Ezek Jézus Templomban való bemutatása és Jézus Izrael vénei között. Krisztus megkeresztelkedése nyilvános működésének kezdetét jelzi.
Ezen ikonsorozat második sorának középpontjában a Kereszt van: az üdvösség legkiemelkedőbb szimbóluma. Az ikonok, melyek ezt körülveszik, az időbeli történést tárják elénk: Krisztus haladása Szenvedése felé, (Színeváltozás, Lázár feltámasztása, Bevonulás Jeruzsálembe), a Keresztrefeszítés és a Feltámadás.
Krisztus Feltámadásának a keleti ikonográfiai hagyományban kettős jellege van: az időbeli, vagy történelmi (Krisztus megjelenése a kenetet vivő asszonyoknak) illetve örök és dogmatikus jellege (Krisztus alászállása a Poklokra és az ördögön és halálon való győzelme).
Az oltár fölé festett Mennybemenetelt Pünkösd két hagyományos ikonja követi: a Szentlélek leszállása az Apostolokra, és a Szentháromság (Ábrahám három látogatója).
Az Istenszülő elszenderedése (elhunyta) ikonjának helye a kápolna kijárata mellett van, ahogy a hagyomány ezt megkívánja. Azt a pillanatot állítja elénk, amikor az apostolok története összekapcsolódik az Egyház történetével, jelezve Krisztus tanításának folytatását s az Ő örök jelenlétét azok között, akik az Ő nevében gyűlnek össze.
Az ikonosztázion
Az ikonosztázion az az ikonokkal borított fal, mely elválasztja a szentélyt a templomhajótól. A központi, ún. Királyi Kapu két oldalán lévő ikonok közül az egyik az Evangéliumot tartó Krisztust ábrázolja, a másik pedig a Fiát bemutató Istenszülőt. A Királyi Kapura az Örömhírvétel jelenetét festették: Szűz Mária Igenje nyitja meg a mennyet számunkra. Jobboldalt a kápolna névadójának, Szent Illés prófétának ikonja kapott helyet.
Az ikonok
A templomhajó oldalsó falain a nagy ünnepek ikonjai helyezkednek el; hátsó falán pedig a Kármel és a liturgikus év legfontosabb szentjeié. A kápolna minden ikonját a kármelita nővérek "írták".
© Monastčre Saint-Élie
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir
Istennek ugyanezen figyelmes hallgatása a tudatos engedelmességgel kísérve jellemzi Mária magatartását ennek a sorozatnak első evangéliumi jelenetben: az Örömhírvétel, az Üdvösség ígéretének és megvalósulásának ikonján. Az Angyali Üdvözletet természetesen Krisztus születése követi, majd, a Bölcsek imádása, amely az egész emberiség Üdvözítőjének kijáró imádást illusztrálja.
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir
cliquez pour agrandir